Sziasztok!

Kezdjük a címmel, egész pontosan a második részével. "Mert megtehetem" Miét is tehetem meg? Mert felmondtam a Zepternél és végre van szabadidőm!!! Igen két hónap után rájöttem, hogy ez nagyon nem éri meg nekem. Ott dolgoztam, általában napi 12 órákat, volt, hogy más helyett is és fizu meg alig. Sőt míg dolgoztam, addig a semmiért. Csütörtökön mondtam fel, most kaptam pénzt és hát kiverték a szemem az összeggel amit kaptam. Mindenkinek csak annyit tudok mondani, ha meghallja, hogy Zepter meneküljön!!!

Nos hát így történt, hogy pénteken én el is utaztam itthonról. Mentem Szivecskéhez Egerbe, majd onnan szombaton utaztunk tovább Poroszlóra. De ne is siessünk előre kezdjük az elején. Pénteken napközben elintéztem pár elintézni valót és az 5 órási busszal indultam Szivecskéhez. Mogyi drága ki is kísért a buszhoz, elvégre a hétvégén nem is tudunk találkozni, így fel kell töltődni egymásból. Nos negyed 8-ra már Egerbe is voltam. Szivecskével jól megölelgettük egymást, aztán mentünk fel hozzá.

Olyan jó volt megint Egerbe lenni. Hiányzott már a város. Szerettem ott élni, saját kis életem volt. És hát bárhol jártam ezer meg kettő emlék szállt meg. Felmentünk, szokásunkhoz híven dőlt belőlünk a szó, ő mesélt a gólyatáborról, én meg minden másról, ami velem történt azóta mióta nem beszéltünk. Utána előkerült a szekrényéből a kedvenc borunk, így iszogattunk kicsit a duma és a popcorn zabálás közben. Aztán összekészültünk és lenéztünk a Bíborosba.

A Bíboros olyan szinten teli volt, mint még soha. Én ennyi embert ott nem láttam. Fenn is teli, lenn is teli, lenn még kint is az összes asztal dugig. Végül csak pultoz jutottunk, aztán meg találtunk odakinn egy asztalsarkot két üres székkel. Az lett a mi helyünk. Egy kis időre rá ki jött a Bíborosba? Kakuk madár. Furi volt újra látni. De nem azért, mert bármilyen érzelmet is felébresztett volna bennem. Nem, ez arra volt jó, hogy teljesen megbizonyosodtam afelől, hogy túl vagyok rajta és nem, hogy érzelmet nem ébreszt bennem, még azon is elgondolkodtam, hogy ugyan mi tetszett nekem benne.

Nos kb. olyan 2 körül értünk vissza Csengéhez. Dumáltunk még egy darabig, aztán befeküdtünk az ágyba. Persze még akkor sem aludtunk el. Aztán olyan 3 körül már majdnem elaludtunk, amikor olyan sms-t kaptam, amitől kipattantak a szemeim. De végül kiderült, hogy nem volt okom az aggodalomra, csak egy nagyon hülye vicc volt az egész. Mellesleg ezért még kinyírom Mogyit. Muhahahaha... Nos mindent egybe vetve olyan 4 körül sikerült is elaludnunk.

Reggel 7-kor viszont csörgött az ébresztő. Hadd ne mondjam, úgy kellett magam kirugdosni az ágyból és elrugdalni a fürdőszobáig. Utána egy bögre kávét lezúgattam, és talán fel is ébredtem. Még gyorsan vettünk reggelit és mentünk is a Civil Házhoz az indulási helyhez. És, hogy hova és miért is utaztunk? Poroszlóra mentünk, a Heves megyei civil szervezetek gyűlésére, mint önkéntesek. Csenge a Civil Házba volt szakmai gyakorlaton és engem meg vitt magával. :)

El is indultunk, viszont félúton Rétesnapok voltak, fúvós zenekarral, feltartva a forgalmat. Ettől függetlenül, mi igen jól szórakoztunk a kocsiba, mögöttünk lévő kocsiba egy igen ideges pasi volt, a sofőrünk Ági kommentálta a visszapillantóból minden mozdulatát, mi meg hát szakadtunk a röhögéstől, mint a nyári zápor. Mellesleg tudva levő, hogy Ági mindent megörökít. De tényleg mindent, a legkisebb fűszálról 6 képet készít. A másfél nap alatt, ha nem csinált több ezer képet, akkor egyet se. Nos mire megindult a kocsisor, Ági mit csinál, fényképező nincs a közelbe, de van telefon! Gyorsan kézbe és a zenekart megörökíteni, meg a lovaskocsit is, meg a...mindent! :D

Na végre megérkeztünk Poroszlóra, mindenkinek szépen bemutatkoztam, aztán mentünk fel és az első előadást meghallgattuk. Előtte találtam kávét, meg kólát is vettem magamhoz, így nem aludtam el rajta. Aztán tartottunk egy kis szünetet, ahol elfoglaltuk szobáinkat, majd vissza. A következő előadás az önkéntességről szólt, én hirtelen ihletet kaptam így verseltem egyet, miközben mindenki azt hitte, hogy annyira érdekes, hogy én még jegyzetelek is. A verset majd a végére berakom, bár nem lett valami nagy szám.

Aztán jött a svéd asztalos ebéd. Én tárkonyos levest, rántott brokkolit, meg sült krumplit ettem tartárral. Sikerült úgy teli ennem magam, hogy a desszert a málnás süti már nem is fért belém. Utána kaptunk egy kis csendes pihenőt. Mialatt mi mit csináltunk? Fürdőruha fel, és irány a medence úszni! :) Végülis az ebéddel feljött felesleget le kellett dolgozni! :) Úszás után pedig járt egy kis jacuzzi is. :D Jacuzziba ülve jöttek oda hozzánk, hogy menjünk át a kinti jacuzziba, mert ott lesz a következő előadás.

Nos hát az alatt én teljesen máshol jártam, az tényleg halál unalom volt. De mellettem szóljon, hogy civil szervezeti tagok, vagyis érintettek, elaludtak a parton előadás alatt. Ez azért másnak is feltűnt, így úgy döntöttek, kapunk egy kis időt, tartsunk szünetet és folytassuk odafenn. Na akkor fel a szobába, felöltözés, haj szárítás és mentünk is fel. Az egész érdekes volt, sőt még a mi véleményünket is kikérték, szóval azt élveztem. Mindamellett, hogy már, majd éhen haltam, vártam a vacsit. Szivecskének ott hajtogattam, hogy érzem a rántott husi illatát. Mire ő megszólalt, hogy mekkorát fog nevetni, ha nem is az lesz a vacsi. Erre nem tudom honnan jött az ötlet annyit mondtam, hogy nem baj a töltött káposzta is jó lesz. Na szerintetek a svéd asztalos vacsiba mi volt? Hát persze, hogy töltött káposzta! :D

Vacsi után megtudtuk, hogy a bowling pálya 7-10-ig van nekünk kibérelve. Na visszamentünk a szobába, egy picit ejtőztünk. Egész pontosan előbb én telefonáltam, majd dumáltunk, végül elcsábultunk egy picit x-faktort nézni. Első reklám után viszont lementünk és csatlakoztunk bowlingozni. Eleinte mi alkottuk a 0 csapatot és harcoltunk az utolsó helyért, aztán a végére megszállt minket a szent lélek és egész belejöttünk, a bábuk csak úgy dőltek jobbra-balra.

10-kor kitaláltuk, hogy menjünk a kinti meleg vízbe és még áztassuk magunkat a kis csapattal. Nem tudom, hogy csináltuk, de mi voltunk az elsők, akik fürdőruhába caplattak a medencéhez este. Bementünk a medencébe, de az csak langyos volt. Épp arra járt az éjszakai őr én meg megkérdeztem, hogy ezt nem lehet felmelegíteni? Mire azt javasolta, hogy menjünk át a jacuzziba, bekapcsolja és az melegebb lesz. Így ott kötöttünk ki és mindenki más is oda jött. Kaptunk kis borocskát is, bár 3 korty most elég is volt belőle.

Olyan 1-ig a jacuzziba beszélgettünk, aztán mi feladtuk és felmentünk a szobába. Zuhany, egy kis tv nézés, aztán 2 körül már aludtunk is. Másnap reggel 8-9 volt a reggeli, így az én ébresztőm csörgött 7.30-kor, Szivecskéé 7.40-kor én meg kb. miután ő megzuhanyzott 7.50-kor fel is keltem. xD A reggeli is svéd asztalos volt, volt 3 fajta sajt, engem ott levettek a lábamról. Reggeli után még volt egy kis elköszönős beszélgetés. Mi Szivecskével jobbra dőltünk, meg balra dőltünk, aztán jött a forró víz, hogy mondjunk véleményt. Na nagy nehezen én összekaptam magam s valamit mondtam. :)

Ezután a csapat nagy részétől elköszöntünk, mi meg még lesétáltunk a Tisza-tó partjára. Ott beszélgettünk, Ági fényképezett, majd olyan negyed 12-kor mi is vissza indultunk Egerbe. Szivecskétől vettem egy nagy ölelést, aztán én még meglátogattam Egerbe mamát. Fincsi mama ebéd, egy kis beszélgetés, hogy kivel mi van, aztán a fél 3-as buszommal jöttem haza. És hazaérve pedig mentem meglátogatni szolnoki mamám. Szóval egy mama látogatós napot tartottam.

Nos ennyi volt a poroszlói hétvégém. Egyelőre most próbálom kipihenni magam. Na nem csak a hétvégét, hanem a meló okozta kimerültségemen is próbálok erőt venni. Még így a végére leírom azt a kis gagyi verset, aztán zárom soraimat. Illetve a vers után néhány képet még a helyről! :)

Belülről érzed,

Szívedbe ébred,

Érzete annak,

Mit elkerülnél holnap.

De el nem kerülheted

Már az érzés magva benned gyökeredzett,

S mikor ráébredsz már késő

Érzed, milyen hatással van rád Ő.

Hiába próbálod védeni szíved,

Mert tudod, egyszer összetöri végleg,

De irányítani nem tudod,

A rózsaszín köd már eluralkodott.

S ha vége lesz, szíved meghasad,

De jelenleg csak a hiánya az mi uralkodik rajtad.

S mikor felüti fejét a zöldszemű szörnyeteg,

Szíved szinte beleremeg.

Próbálsz megnyugodni,

De a bogár már az eszed eszi.

Végül csak bizalmad ébred,

Nyugalom lepi el lelked,

S a rózsaszín köd oly jó,

Szabadulni sem akarsz már.

Felteszed a kérdést: miért jó?

Válasz nincs, csak az érzés maga már.

Bye Daisy