Sziasztok!
Hát eljött a napja... a napja, hogy elkellett válnom a 2 drágaságtól: Cirmitől és Foltitól. A környékre elsétáltunk és egy szimpatikus házhoz, ahova előtte láttunk egy cicát bemenni betettük őket. Remélem befogadják őket, és kapnak olyan sok szeretet, mint tőlünk kaptak, és jó életük lesz. A legfájdalmasabb az volt, mikor miután betettük őket és elindultunk, már az utca végén jártunk, mikor Cirmike kibújt a kerítés alól és nézett utánnunk. A szívem is belesajdult és azt hiszem ott abban a pillanatban búcsúztam el tőle igazán. Nagyon hiányoznak és még fognak is. De addig is kárpótol Hócipő és az anyukája Maszat. Hócipő olyan édes volt. Általában ő nem az a bújós típus, de mikor hazajöttünk felkaptam az ölembe és kaptam a dorombolást. Aztán persze lekéreckedett. De egy olyan fél óra múlva jött oda hozzám az anyjával együtt udvarolva, dörgölőzve és dorombolva.
Tulajdonképpen, azt hiszem, most mást nem is akarok írni, inkább kaptok még néhány képet.
Itt még együtt a család
Még együtt a három testvér
Cirmi ♥
Folti ♥
És az utolsó kép róluk...
